Közép-Ázsiából származó kisvirágú nenyúljhozzám mára erdeink egyik legnagyobb tömegben elterjedt özönnövénye lett. Árnyas erdőkben óriási területeken egyedül borítja a talajt, nyáron helyenként derékig gázolhatunk benne. Sikeres terjedésének egyik titka, hogy toktermése különleges katapultként működik, éréskor - akár érintésre is - magjait messzire...
A galyai geoládák túrája egy kicsit kalandosra sikerült, mint ahogy az egy igazi kincskereső túrához illik. Volt részünk metsző szélben, izzasztó emelkedőben, kerestünk forrásokat, kincseket és ösvényeket. Gyönyörködtünk panorámákban a Karancstól az Ó-Bükkig, az őszelőben pompázó természet színeiben, jókedvűen jártuk a mátrai hegyeket. Köszönjük,...
A természet nyárvégi illatos, ízletes ajándékai: vadalma és vadkörte.
Parádfürdő nevezetessége a Freskó étterem, melynek falait nevével ellentétben nem freskók, hanem pannók (fali táblaképek) díszítik. Alkotójuk Haranghy Jenő festőművész.
Tölgyeseink, melegkedvelő erdeink szép elegyfája a barkóca berkenye, mely mostanában fanyar ízű terméseivel, színesedő leveleivel hívja fel magára a figyelmet. Fája a fafaragók egyik kedvenc alapanyaga.
Az ősz első napján Galyatetőre látogattunk, geoládákat keresni. Te tudod mik azok? Ha igen, akkor sejtheted, hogy érdekes volt, ha nem, akkor itt az ideje, hogy kipróbáld! Utunk során csodás panorámák sorozata kísért bennünket.
Parádfürdő régen és most képek.
Erdei hangulat... eső után, alkony előtt...
Megjelent a Mátra legújabb turistatérképe!
Az immár 9. kiadást megért, folyamatosan javuló és bővülő térkép a Szarvas András térképkiadó gondozásában jelent meg, javításába, korrektúrázásába mi is besegítettünk.
A jól olvasható 1:30.000-es méretarányú főtérkép mellé egy 36 oldalas füzet is tartozik, melyben a frekventáltabb területek (Mátrafüred,...
A nagy hőscincér a szarvasbogárhoz hasonló életmódú, hazánkban védett, csápja nélkül 2,5-6 centiméter nagyságú rovar. A cincérek nevüket onnan kapták, hogy inzultálás esetén cincogó-ciripelő hangot adnak ki. Napsütötte tölgyesekben, fás legelőkön alkonyatkor találkozhatunk ezzel a kecses termetű bogárkával.
A Gyöngyössolymos melletti Kis-hegy 388 méter magas vulkáni dagadókúpja, mely félig elbányászott tetejéről messziről felismerhető.
Íme néhány kép Galyatetőről, a múltból és a jelenből.
Túráztunk nagy bérceken, nagy völgyben és a nagy tölgynél. Záporokkal és napsütéssel tarkított időben jókedvűen lépdeltünk a természet apró csodái által kísérve.
Köszönjük, hogy eljöttetek!
Nyár derekán gyakran látni a bükkfák levelein vízcsepphez vagy hegyes végű tojáshoz hasonló, zöldes vagy pirosodó színű, 0,5-1 cm-es képződményeket. Nem mások ezek, mint a bükklevél-gubacsszúnyog nevű kis rovar gubacsai, mindegyikben egy-egy lárva éldegél vígan, védett környezetben.
Közelítés a Sár-hegyre, nem megszokott perspektívából.
Néhány kép Mátraházáról, ahol a hétvégi, Nagy völgy és a bércek túrája c. túránk lesz.
Mai túránkon megismerkedtünk a Csukás-völgyi és a Szalajkaház környéki fenyvesekkel, történetükkel, kalandjaikkal, jövőjükkel. Útközben kisebb zápor áztatott, hangyák csatangoltak lábainkon... és vidáman bebarangoltuk a Pálinkázó, a Disznószállás vidékét.
A középhegységi kaszált rétek egyre ritkább, nyárvégi dísze a kornis tárnics, mely a nagy virágú havasi enciánok közeli rokona. Keserű íze miatt népiesen ördögmézének is nevezték, gyökérkivonatából készült ugyanis az enciánpálinka. Ezzel a kedves, védett virággal szombati túránkon is találkozhatunk.
A nagy gyöngyházlepke hátulsó szárnyának fonákja ezüstösen csillog, nevét is ennek köszönheti. A napfényes domb- és hegyvidéki erdők lakója, különösen szereti az enyhén árnyas, napfénymozaikos erdei utakat. Mi is ilyen helyen találkoztunk vele.
Ha Mátrafüred és Sástó között járunk, érdemes felkeresnünk a sárga sáv jelzés segítségével a Muzsla-tetőt, mely 484 méter magas. Itt található egy kilátó is, amit manapság már zöld tetőzetéről lehet megismerni, de ez nem mindig állt ott.
A kéküstökű csormolya a tátogatók családjába tartozó érdekes nevű, becsapós növény. Becsapós, mert virágai sárga színűek, messziről nézve mégis a kék szín dominál, ami a virágok alatti murvaleveleknek köszönhető. Más csormolya-fajok jelentős szántóföldi gyomnövények, ő viszont az erdei növények gyökerétől képes elszipkázni az éltető vizet.
Mátra régen és most Mátrafüred (1962-2018) Mátraháza (1963-2018)
A nyár második felében egyre gyakrabban találkozhatunk a nagy szarvasbogár elhullott példányaival. Ezek a rovarok életük nagy részét (4-5 évet) lárva állapotban töltik, aktív kifejlett időszakuk mindössze 1-1,5 hónapig tart. Élőhelyükhöz szorosan kötődnek, vizsgálatok szerint 2 kilométernél messzebbre sosem jutnak el világra jövetelük helyétől.
Irány Mátraszentimre, 2018.08.05. 10:50!!!
Variációk Galya-tetőre, mely 965 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb hegye.
Hazánk második legmagasabban fekvő természetes tava, Sástó, egykor és most.
A terjőke kígyószisz igazi érdeslevelű növény, tele szúrós sertékkel és szőrökkel. Érdekes neve onnan származik, hogy a virágpártából a bibék a sziszegő kígyó kétágú nyelvéhez hasonlóan merednek ki. Emiatt a középkori gyógyászat kígyómarás ellen használta, valószínűleg kevés sikerrel. Mi viszont bátran gyönyörködhetünk benne nyári túráink során.
Szombati "Források nyomában" túránkon a Bukfenc-kút alatti útbevágás sziklafalán fürge gyíkkal is találkoztunk, aki nevével ellentétben nem is olyan fürge, így le tudtuk fényképezni.
A Galya-csurgó forrását 1930-ban foglalta a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület, hősi halált halt tagjainak emlékére. 1954-es és mostani állapotát hasonlíthatjuk össze a képen.
Források nyomában c.túránk jó hangulatban telt el. A visszajelzések alapján mindenkinek sikerült megadnunk, azt amiért eljött, még többet is. A képek magukért beszélnek. Reméljük többi túránkon azokkal is találkozunk, akik most nem voltak itt.