Érdekességek

A csattanó maszlag, ez a Közép-Amerikából származó gyomnövény mostanában érleli tüskés tokterméseit. Neve is innen ered: ha összenyomják, csattanva reped el. Népies elnevezései egészen változatosak: pukkantó, putyóka, fúvóka, csudafa, bariska, csattanóvirág, tövisalma, pocafű, bocamag.
A növény minden része erősen mérgező, óvakodjunk tőle!
Manapság...

A gubacsok rendkívül változatosak mind megjelenésüket, mind élőhelyüket tekintve.
A cserlevél gubacsszúnyog korongszerű, szőrös gubacsai cseresekben mindenütt jelen vannak, különösen a szárazabb termőhelyeken. Tápnövényére gyakorolt hatásáról nincsenek adatok, de biztos, hogy tömeges jelenlétét megérzi a fa: csökkenti az asszimilációs felületet, és...

A nyárvégi esőknek köszönhetően megjelentek az erdőben az őszi gombák, köztük a nagy őzlábgombák kecses tönkjei, méretes kalapjai is. A "vargánya-őrület" mellett érdemes néha ilyet is szednünk: ha pörköltnek, levesnek, szárítani nem is érdemes, kirántva, vagy egyszerűen csak paprikás lisztben megsütve kiváló íze van.

Eremény-tető

2018.09.07

Az Eremény-tető északi letörésének sziklaszirtjei, az életért kapaszkodó tölgyfákkal.

Rákóczi-fa

2018.09.05

A parádfürdői Rákóczi-fa kidőlt torzója. A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc 1710-ben e fához kötötte ki lovát.
Akkoriban még bizonyosan jóval kisebb tölgyfácska lehetett, de fénykorában lenyűgöző méreteket öltött: terebélyes koronája 21 méter magasra ért, törzskörmérete a 8 métert is meghaladta.
Húsz éve száradt ki és sokáig dacolt az elemekkel, de...

Közép-Ázsiából származó kisvirágú nenyúljhozzám mára erdeink egyik legnagyobb tömegben elterjedt özönnövénye lett. Árnyas erdőkben óriási területeken egyedül borítja a talajt, nyáron helyenként derékig gázolhatunk benne. Sikeres terjedésének egyik titka, hogy toktermése különleges katapultként működik, éréskor - akár érintésre is - magjait messzire...

A galyai geoládák túrája egy kicsit kalandosra sikerült, mint ahogy az egy igazi kincskereső túrához illik. Volt részünk metsző szélben, izzasztó emelkedőben, kerestünk forrásokat, kincseket és ösvényeket. Gyönyörködtünk panorámákban a Karancstól az Ó-Bükkig, az őszelőben pompázó természet színeiben, jókedvűen jártuk a mátrai hegyeket. Köszönjük,...

A természet nyárvégi illatos, ízletes ajándékai: vadalma és vadkörte.

Parádfürdő nevezetessége a Freskó étterem, melynek falait nevével ellentétben nem freskók, hanem pannók (fali táblaképek) díszítik. Alkotójuk Haranghy Jenő festőművész.

Tölgyeseink, melegkedvelő erdeink szép elegyfája a barkóca berkenye, mely mostanában fanyar ízű terméseivel, színesedő leveleivel hívja fel magára a figyelmet. Fája a fafaragók egyik kedvenc alapanyaga.

Az ősz első napján Galyatetőre látogatunk, geoládákat keresni. Te tudod mik azok? Ha igen, akkor sejtheted, hogy érdekes lesz, ha nem, akkor itt az ideje, hogy kipróbáld! Utunk során csodás panorámák sorozata kísér majd bennünket. Nem akarod kihagyni, ugye?

Megjelent a Mátra legújabb turistatérképe!
Az immár 9. kiadást megért, folyamatosan javuló és bővülő térkép a Szarvas András térképkiadó gondozásában jelent meg, javításába, korrektúrázásába mi is besegítettünk.
A jól olvasható 1:30.000-es méretarányú főtérkép mellé egy 36 oldalas füzet is tartozik, melyben a frekventáltabb területek (Mátrafüred,...

A nagy hőscincér a szarvasbogárhoz hasonló életmódú, hazánkban védett, csápja nélkül 2,5-6 centiméter nagyságú rovar. A cincérek nevüket onnan kapták, hogy inzultálás esetén cincogó-ciripelő hangot adnak ki. Napsütötte tölgyesekben, fás legelőkön alkonyatkor találkozhatunk ezzel a kecses termetű bogárkával.

Kis-hegy 388

2018.08.14

A Gyöngyössolymos melletti Kis-hegy 388 méter magas vulkáni dagadókúpja, mely félig elbányászott tetejéről messziről felismerhető.

Túráztunk nagy bérceken, nagy völgyben és a nagy tölgynél. Záporokkal és napsütéssel tarkított időben jókedvűen lépdeltünk a természet apró csodái által kísérve.
Köszönjük, hogy eljöttetek!

Nyár derekán gyakran látni a bükkfák levelein vízcsepphez vagy hegyes végű tojáshoz hasonló, zöldes vagy pirosodó színű, 0,5-1 cm-es képződményeket. Nem mások ezek, mint a bükklevél-gubacsszúnyog nevű kis rovar gubacsai, mindegyikben egy-egy lárva éldegél vígan, védett környezetben.

Néhány kép Mátraházáról, ahol a hétvégi, Nagy völgy és a bércek túrája c. túránk lesz.

A középhegységi kaszált rétek egyre ritkább, nyárvégi dísze a kornis tárnics, mely a nagy virágú havasi enciánok közeli rokona. Keserű íze miatt népiesen ördögmézének is nevezték, gyökérkivonatából készült ugyanis az enciánpálinka. Ezzel a kedves, védett virággal szombati túránkon is találkozhatunk.

Mai túránkon megismerkedtünk a Csukás-völgyi és a Szalajkaház környéki fenyvesekkel, történetükkel, kalandjaikkal, jövőjükkel. Útközben kisebb zápor áztatott, hangyák csatangoltak lábainkon... és vidáman bebarangoltuk a Pálinkázó, a Disznószállás vidékét.

A nagy gyöngyházlepke hátulsó szárnyának fonákja ezüstösen csillog, nevét is ennek köszönheti. A napfényes domb- és hegyvidéki erdők lakója, különösen szereti az enyhén árnyas, napfénymozaikos erdei utakat. Mi is ilyen helyen találkoztunk vele.

Ha Mátrafüred és Sástó között járunk, érdemes felkeresnünk a sárga sáv jelzés segítségével a Muzsla-tetőt, mely 484 méter magas. Itt található egy kilátó is, amit manapság már zöld tetőzetéről lehet megismerni, de ez nem mindig állt ott.

A kéküstökű csormolya a tátogatók családjába tartozó érdekes nevű, becsapós növény. Becsapós, mert virágai sárga színűek, messziről nézve mégis a kék szín dominál, ami a virágok alatti murvaleveleknek köszönhető. Más csormolya-fajok jelentős szántóföldi gyomnövények, ő viszont az erdei növények gyökerétől képes elszipkázni az éltető vizet.

Szarvasbogár

2018.07.30

A nyár második felében egyre gyakrabban találkozhatunk a nagy szarvasbogár elhullott példányaival. Ezek a rovarok életük nagy részét (4-5 évet) lárva állapotban töltik, aktív kifejlett időszakuk mindössze 1-1,5 hónapig tart. Élőhelyükhöz szorosan kötődnek, vizsgálatok szerint 2 kilométernél messzebbre sosem jutnak el világra jövetelük helyétől.